Magyarázat: Mi a hamis információ (álhír)?
Hamis információ kontra álhír
A szakértők most azt javasolják, hogy kerüljék az „álhír” kifejezést, vagy legalább korlátozzák a használatát, mivel az „álhír” kifejezés szorosan kapcsolódik a politikához, és ez az asszociáció nem segíti elő a probléma fókuszát. A „hamis információ” kifejezés előnyben részesítendő, mivel a félretájékoztatás sokféle körére utalhat, amelyek olyan témákat fednek le, mint az egészségügy, a környezetvédelem és a gazdaság minden platformon és műfajban, míg az „álhírek” szűkebb értelemben politikai hírekként értelmezhetők.Mi a hamis információ?
Sok dolog, amit az interneten olvas, különösen a közösségi média hírfolyamaiban, igaznak tűnhet, de gyakran nem . A hamis információk olyan hírek, történetek vagy álhírek, amelyek célja az olvasók szándékos félretájékoztatása vagy megtévesztése. Ezeket a történeteket általában azért hozták létre, hogy befolyásolják az emberek nézeteit, politikai napirendet kényszerítsenek, vagy zavart keltsenek, és gyakran jövedelmező üzletet jelenthetnek az online kiadók számára. A hamis információk megtéveszthetik az embereket azáltal, hogy megbízható webhelyeknek tűnnek, vagy hasonló neveket és webcímeket használnak jó hírű hírszervezetekhez.
Martina Chapman (médiaműveltségi szakértő) szerint az álhíreknek három eleme van; „Bizalmatlanság, félretájékoztatás és manipuláció”.
A hamis információk felemelkedése
A hamis információ nem új keletű, de 2017 óta forró téma. Hagyományosan megbízható forrásokból, újságíróktól és médiáktól kaptuk híreinket, amelyeknek szigorú gyakorlati kódexeket kell követniük. Az internet azonban egy teljesen új módot tett lehetővé az információk és hírek közzétételére, megosztására és fogyasztására, nagyon csekély szabályozási vagy szerkesztési szabványok mellett.
Manapság sokan kapnak híreket közösségi oldalakról és hálózatokról, és gyakran nehéz megmondani, hogy a történetek hitelesek-e vagy sem. Az információs túlterheltség és az internet működésével kapcsolatos általános megértés hiánya szintén hozzájárult az álhírek és az álhírek számának növekedéséhez. A közösségi oldalak nagy szerepet játszhatnak az ilyen típusú történetek elérésében.
A közösségi média gazdaságtana a pletykáknak, az újdonságnak, a gyorsaságnak és a megoszthatóságnak kedvez.” Simeon Yates
A hamis információk típusai
Megoszlanak a vélemények a hamis információk azonosításáról. Ha azonban az online tartalom értékeléséről van szó, különféle típusú hamis vagy félrevezető híreket kell ismernünk. Ezek tartalmazzák:
1. Clickbait
Ezek olyan történetek, amelyeket szándékosan gyártottak ki, hogy több webhelylátogatót szerezzenek, és növeljék a webhelyek hirdetési bevételeit. A Clickbait történetek szenzációhajhász címsorokat használnak a figyelem felkeltésére és a kiadó webhelyére történő kattintások ösztönzésére, általában az igazság vagy a pontosság rovására.
2. Propaganda
Olyan történetek, amelyek célja a közönség szándékos félrevezetése, egy elfogult nézőpont vagy egy bizonyos politikai ügy vagy napirend előmozdítása.
3. Szatíra/Paródia
Számos webhely és közösségi média fiók álhíreket tesz közzé szórakoztatás és paródia céljából. Például; The Onion, Waterford Whispers, The Daily Mash stb.
4. Hanyag újságírás
Előfordulhat, hogy a riporterek vagy újságírók megbízhatatlan információkkal vagy az összes tény ellenőrzése nélkül publikálnak egy történetet, ami félrevezetheti a közönséget. Például az amerikai választások idején az Urban Outfitters divatkereskedés közzétett egy Útmutató a választás napjához , az útmutató helytelen információkat tartalmazott, amelyek azt mondták a választóknak, hogy „választói regisztrációs kártyára” van szükségük. Ezt az Egyesült Államok egyik állama sem követeli meg a szavazáshoz.
5. Félrevezető címsorok
A nem teljesen hamis történeteket félrevezető vagy szenzációhajhász szalagcímekkel lehet torzítani. Az ilyen típusú hírek gyorsan elterjedhetnek a közösségi oldalakon, ahol a közönség hírfolyamain csak a címek és a teljes cikk kis kivonatai jelennek meg.
6. Elfogult/ferde hírek
Sok embert vonzanak azok a hírek vagy történetek, amelyek megerősítik saját hiedelmeiket vagy elfogultságukat, és az álhírek zsákmányolhatják ezeket az elfogultságokat. A közösségi média hírfolyamai általában olyan híreket és cikkeket jelenítenek meg, amelyekről úgy gondolják, hogy tetszeni fognak nekünk személyre szabott kereséseink alapján.
T hamis információs üzleti modell
Az internet és a közösségi média nagyon egyszerűvé tette bárki számára, hogy tartalmat tegyen közzé egy webhelyen, blogon vagy közösségi médiaprofilon, és potenciálisan nagy közönséget érjen el. Mivel mostanában olyan sokan kapnak híreket a közösségi oldalakról, sok tartalomkészítő/kiadó használta ezt a javára.
A hamis információk jövedelmező üzletet jelenthetnek, és nagy összegű reklámbevételt generálnak a vírusos történeteket létrehozó és közzétevő kiadók számára. Minél több kattintást kap egy történet, annál több pénzt keresnek az online kiadók a reklámbevételek és sok kiadó számára a közösségi média ideális platform a tartalom megosztására és az internetes forgalom növelésére .
Hamis információk, közösségi média és a szűrőbuborék
Hugh Linehan a médiaműveltségről szóló legutóbbi cikkében megjegyezte; A médiát már nem passzívan fogyasztják – emberek százmilliói hozzák létre, osztják meg, kedvelik, kommentálják, támadják és védik mindenféle módon. És a legerősebb technológiai cégek által használt algoritmusok – Google és Facebook különösen – zseniálisan úgy tervezték, hogy személyre szabják és az egyes felhasználók profiljához igazítsák ezeket a szolgáltatásokat.
Amikor fellépünk az internetre vagy bejelentkezünk egy közösségi hálózatba, általában saját online kereséseinken alapuló híreket, cikkeket és tartalmakat jelenítünk meg. Az ilyen típusú tartalmak hajlamosak saját tetszéseinket, nézeteinket és meggyőződéseinket tükrözni, ezért elszigetelnek minket a különböző nézetektől és véleményektől. Ezt gyakran szűrőbuboréknak nevezik.
Mit tehetünk a hamis információk ellen?
A Google és a Facebook új intézkedéseket jelentett be az álhírek leküzdésére a jelentési és megjelölési eszközök bevezetésével. Az olyan médiaszervezetek, mint a BBC és a Channel 4, szintén tényellenőrző oldalakat hoztak létre. Bár ezek örvendetes fejlemények, a digitális médiaműveltség és az információk kritikus értékeléséhez szükséges készségek fejlesztése nélkülözhetetlen készség minden internetező számára, és különösen a fiatalok számára.
Az interneten elérhető hatalmas mennyiségű információ és az álhírek számának növekedése rávilágít a kritikai gondolkodás szükségességére. A gyerekeknek már kiskoruktól kezdve fejleszteniük kell a kritikus gondolkodást. Ez kulcsfontosságú készség a fiatalok számára, hogy fejlesszék a harmadik szintű oktatásba való belépéskor és felkészüljenek a munkahelyre.
Hogyan lehet felismerni a hamis információkat?
Az online tartalom értékelése során számos dologra kell figyelni.
Ellenőrizze a történet forrását, felismeri a webhelyet? Hiteles/megbízható forrás? Ha nem ismeri az oldalt, nézze meg a Névjegy részt, vagy tudjon meg további információkat a szerzőről.
Nézze meg a teljes cikket, sok álhír szenzációhajhász vagy sokkoló címeket használ a figyelem felkeltésére. Az új hamis történetek címsorai gyakran csupa nagybetűvel szerepelnek, és felkiáltójeleket használnak.
Más neves híradók/médiák is beszámolnak a történetről? Vannak források a történetben? Ha igen, ellenőrizze, hogy megbízhatóak-e, vagy egyáltalán léteznek-e!
A hamis információkat tartalmazó történetek gyakran helytelen dátumokat vagy megváltozott idővonalakat tartalmaznak. Érdemes azt is megnézni, hogy a cikk mikor jelent meg, aktuális vagy régi hír?
Befolyásolják-e saját nézetei vagy meggyőződései egy hírszolgáltatással vagy jelentéssel kapcsolatos megítélését?
A szatirikus oldalak népszerűek az interneten, és néha nem mindig világos, hogy egy történet csak vicc vagy paródia… Nézze meg a webhelyet, ismert-e szatíra vagy vicces történetek létrehozása?
Hasznos források:
Legyen Media Smart – www.bemediasmart.ie #StopThinkCheck
hogyan tilthatom le a gyors hozzáférést a Windows 10 rendszerben
A Media Literacy Ireland által kifejlesztett Be Media Smart hasznos tippeket és útmutatást kínál a megbízható és pontos információk és/vagy a szándékosan hamis vagy félrevezető információk megkülönböztetéséhez.
Médiaismeret Írország – www.medialiteracyireland.ie
Az Írországi Műsorszóró Hatóság támogatásával az MLI egy önkéntes tagokból álló hálózat, amely számos szektorból, szervezetből és érdekeltségből tevődik össze, és együttműködik annak érdekében, hogy az emberek tájékozottan dönthessenek az általuk fogyasztott, létrehozott, illetve médiatartalmakról és -szolgáltatásokról. terjeszteni minden platformon. Az MLI hasznos médiaműveltségi forrásokat, kutatásokat és híreket kínál.
Tényellenőrző oldalak
Snopes: snopes.com/
PolitiFact: politifact.com
Tényellenőrzés: factcheck.org/
BBC Reality Check: bbc.com/news/reality-check
4. csatorna tényellenőrzése: channel4.com/news/factcheck
Fordított képkeresés a Google-ból: google.com/reverse-image-search
Mély hamisítványok és vizuális megtévesztés
A mélyhamisítások digitális szoftverrel, gépi tanulással és arccserével készített hamis videók. A mélyhamisítások számítógéppel készített mesterséges videók, amelyekben a képeket kombinálva új felvételek jönnek létre, amelyek olyan eseményeket, kijelentéseket vagy cselekvéseket ábrázolnak, amelyek valójában meg sem történtek. Az eredmények elég meggyőzőek lehetnek. A mély hamisítványok abban különböznek a hamis információk egyéb formáitól, hogy nagyon nehéz hamisként azonosítani őket.
Tudjon meg többet itt Magyarázat: Mik azok a mélyhamisítások ?
![Megoldva: A művelet nem fejeződött be sikeresen [Vírus/PUP]](https://gloryittechnologies.com/img/helpcenter/A8/solved-operation-did-not-complete-successfully-virus/pup-1.png)
